Cicám 2. rész, téli hónapok

Hűvösödött az idő. Cica egyre többet volt nálunk, sőt már a lakásba is beengedtem, rendesen viselkedett, az asztalra egyszer ugrott fel, de azt határozottan megbeszéltük, hogy nem szabad és egy hétig nem jöhetett be. Ez neki igen rosszul esett, de utána már nem is próbálkozott, hogy felugorjon. Csak a székre ült, ül fel. Azért óvatos vagyok, egyedül sohasem hagyom a konyhában. Szobatiszta! Mindig kikéredzkedik, ha dolga van. Odaül az ajtó elé és csendben vár. Ha nem veszem észre húsz percen belül, akkor egy csedeset nyávog.

Fiam is megbarátkozott vele, sőt elnevezte Cecíliának. Azt nem tudom miért pont Cecíliának, de ez lett a neve. Sőt még vezetéknevet is kapott. Tarka Cecília a teljes neve.

Férjem viszont nem szereti a cicát. Mindig kizavarja, nem szereti, ha bejön a lakásba. Sőt határozottan mérges érte. Ezt a cica is érzi és tudja.

Egyébként furcsa ez a cica. Megsimogatni még hónapok múlva sem lehetett, de a lábhoz nagyon szeret dorombolva dörgölődni. Élelemben válogat. A cica konzervet ímmel-ámmal fogyasztja el. Húst nem igazán szereti, csak ha felkockázom neki, akkor kér néhány kockát, viszont a zöldségfélék nagy részét szereti. Még a levesből is szereti a sárgarépát.

Pl. a párolt mexikói zöldségkeveréket kifejezetten szereti, erre én szoktam tenni fél vagy egy kanál libazsírt a pároláskor és pici sót. Mert én is így szeretem.

Kenyeret a fehéret nem eszi meg! Rá sem néz. Viszont a barna, a rozsos és teljes kiőrlésű kenyér az jöhet.

Még a rántott almából is evett egy kicsit. Pedig az savanykás. Palacsintát is szereti.

Sokat van a lakásban már, mert odakint hideg van. Szőnyegen alszik, de jobb szeretne az ágyban. Ha el van onnan küldve, nagyon szomorúan veszi tudomásul, de elmegy onnan.

Folyt köv. Cicám 3. résszel